2015. július 11., szombat

Prológus

Lehet ,hogy azt hiszed én is olyan vagyok,mint te. De ki kell ábrándítsalak hapsikám.Egyáltalán nem vagyunk egyformák.Amíg te egy kertes házban nőttél fel, szerető család, virágok meg pillangók között, addig engem úgy neveltek fel mint egy kutyát...Mert az vagyok...egy nagy,erős dög...


Na nem úgy értem,hogy egy ugató vakarcs lennék...Úristen, nem. Én más vagyok.De mielőtt belevágnánk a történetembe...Jobb ha elmondok pár dolgot, hogy nektek is tiszta legyen a sztori.
Először is, amit mindenképp tudnotok kell, hogy nem vagyok ember. Vérfarkas vagyok. Ráadásul a legerősebb fajtából. Elemi vérfarkasok vagyunk...én és a falkám. Ez az elemi cucc annyi, hogy mindegyikünk tud bánni egy elemmel....Ez így kicsit furcsa lehet...de majd úgyis megértitek,hogy miről beszélek. A nevem Danai Elizabet. A barátaim és egyben a falkám tagjai pedig: Vetési Brigitta, Hantos Zsófi, Szabó Dominik és Peller Dániel. A nevünket mi adtuk saját magunknak, mivel a laborban -igen jól hallottad-nem kaptunk neveket. Engem például 0101-es kísérleti alanynak hívtak. Én voltam az első...ilyen. Akármi is vagyok... Aztán jött Dani, Zsófi, Brigi, és végül Dom. Így alkottuk meg a falkát... A professzor arra képzett minket, hogy ne érezzünk semmit, ne szeressünk senkit és tegyük, amit tennünk kell...öljünk. Több időt töltöttem akkoriban farkastestben mint bárki más. Kegyetlen gyilkos voltam. Városról-városra jártam és kinyírtam a kijelölt személyt....Most, így visszagondolva...ha visszatekerhetném az időt...mindent máshogy tennék...De akkor nem érdekelt senki és semmi. Öltem, mert ez volt a dolgom. Erre teremtettek... És az ösztön...akármennyire nem akarom...még mindig bennem van. De valaki a falkánkból nem volt ilyen... Brigitta nem ölt meg senkit, amióta csak élt. Inkább betört valahová, ellopott fontos iratokat...ilyesmik. Ő volt ebben a legjobb. Csakhogy erre mások voltak kiképezve, nem mi. A professzor dühös lett. Haszontalan korcsnak tartotta a legjobb barátnőmet...erre meg én lettem dühös. Neki akartam rontani, de Dom lefogott, folyamatosan azt hajtogatva, hogy milyen hülye vagyok...az voltam...A professzor megfenyegette brigit, hogyha nem öl meg ENGEM ...akkor széttöri a tűzgömböt...


Csakhogy tisztában legyetek vele: minden elemnek megvan a saját tere, gömbje. Az az egyetlen dolog, amivel meg lehet minket ölni...Tudom ez egy kicsit morbidul fog hangzani, de akár le is fejezhetsz minket. Másodpercek alatt regenerálódunk (öhmm...igen visszanő a fejünk.) és mivel valószínűleg kicsit idegesek lettünk rád, mivelhát...mégiscsak meg akartál ölni...egy kicsit leharapjuk a fejed a torkodról. De nyugi, csak kicsit... Szóval ha valaki eltöri a gömböt...meghalunk. Elég fájdalmas kínok között...bocs de nem részletezném....


Szóval Briginek meg kellett ölnie...vagy meghal....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése